Anett 35 éves, központi problémája, hogy nem érti, miért „nem csinál semmit”, miért nem áll ki magáért. Jellemzően vizualizációs és kommunikációs alapú módszerekkel dolgozunk. Nagyon gyorsan elérkezünk a központi kérdéséhez: „Ki vagyok én?”. Az általa elmesélt jellemzők alapján világossá válik, hogy édesapja érzelmileg éretlen, és azonosítjuk az ő kihatását lelki fejlődésére. Nem meglepő tehát, hogy nem tudja, hogyan álljon ki magáért, mert nem gondolja, hogy „joga lenne hozzá”, ahogy az sem, hogy még azt sem tudja, hogy igazából mit is akar, mik az ő szükségletei. 

A külön alkalomra szervezett Ultarövid terápiás konzultációra hozott történet központjában egy családi öröklési helyzet áll, becsapottnak érzi magát. Az érzés mentén tovább haladva azonosítjuk, hogy egy kislány hiányérzete áll a dolgok hátterében. Egy kislányé, aki nagyon szeretett volna kapcsolódni másokhoz, és mindig várta, várta és csak várta a lehetőséget, de valahogy azok, akiket megcélzott, nem reagáltak megfelelően az ő kapcsolódási igényére. Felsejlik egy csöppség képe, aki gyakran állt az ablak előtt vágyakozva nézve a gyerekeket, akik nem hívták játszani, vagy aki órákat álldogált a szomszéd (lány) ajtaja előtt, hogy bemehessen játszani, de a család mindig várakozásra intette, és nem engedte be (vélhetően a szülők közötti nézeteltérés miatt). Összefoglalóm alapján közösen arra a következtetésre jutunk, hogy ez a várakozás (és nem cselekvés) az egész életére kiható jellemző. A mai napig sok mindent halogat és csak vár, maga sem tudja igazán, hogy mire.

A beszélgetés végére közösen megállapítjuk, hogy megtaláltuk a lényegi pontot, itt az ideje a „fogadóórának”. Amikor megkérdezem, kivel találkozna képzeletben, általa soha meg nem ismert nagyszüleit nevezi meg – mint akik a feltétlen szeretet letéteményesei lehettek volna az életében.

Amikor beállítja az odakészített székeket, és maga is kényelmesen elhelyezkedik, megkérem, hogy érezze meg, ki az, aki megjelenik a „fogadóórán”, ki az, akivel leginkább érdemes beszélgetni. Némileg váratlanul nem a nagyszülei jelennek meg lelki szemei előtt, hanem az a nagynénje, akivel 15 éve nem beszélt, és bár hónapok óta tervezi, de mégsem hívja fel.

Kedvesen beszél hozzá, és eközben több párhuzamot is azonosít nagynénje és saját maga között: pörgős, jövő-menős, külföldre költözős, a család meg nem értett tagja. Ezt a folyamatot időnként megsegítem egy-egy gondolattal (tálcán kínálva). Eközben jelzi, hogy nagyon nehéz beszélnie a nagynénivel, mert hol megjelenik, hol eltűnik. A konzulensi kiegészítésbe beépítem, hogy ez a hol eltűnő, hol megjelenő nagynéni nagyon hasonló lehet az ő rendre eltűnő, a helyzetekből kibújós énjéhez. Lehetőségként a döntést, a változtatást is beépítem a konzulensi kiegészítésembe. Meglepve, de szinte megkönnyebbülve veszi el a tálcán kínált tükröt, hevesen bólogat. Ekkor még felajánlom neki, hogy ha született benne döntés ennek nyomán, akkor azt még elmondhatja a nagynéninek. Ezt meg is teszi, és kedvesen elköszön tőle. 
Mivel azt érzem, van még a folyamatban továbblépési lehetőség, felajánlom, hogy beszélhet még valakivel. Önmagát nevezi meg, azt a kislányt, aki vágyakozva áll az ajtó előtt, ahova nem engedik be.

Azonnal látja lelki szemeivel egykori önmagát. Kedvesen, megértően, együttérzően beszél vele. Mivel egy ponton megjegyzi, hogy szívesen ölbe is venné, felajánlom neki az odakészített párnát. Magához öleli, és úgy beszélget vele tovább. Beszédében megjelenik érzelmileg éretlen (kapcsolódásra képtelen) édesapja jellegzetes mondata: „nem kell neked odamenni”. Felajánlom neki, hogy megfogalmazhat engedélyeket önmaga korábbi énjének a kapcsolódásra. 

Amikor elfogynak a saját gondolatok, a konzulensi kiegészítésembe beleteszem, hogy most, hogy már ők ketten összekapcsolódtak, nem kell várakozniuk, akár tehetnek is magukért szabadon. Lehetőségként ennek a döntésnek a meghozatalát is beleteszem. Ekkor könnycseppek gördülnek le az arcán, becsukja a szemét, és mosolyogva öleli az önmagát megjelenítő párnát. Ezután elbúcsúzik a kislánykori énjétől, és lezárjuk a konzultációt.

_Anett visszajelzése az ultrarövid terápiás konzultációra:_ Visszautaztam az időben, kislánykoromba. Ahhoz a kislányhoz, aki csak próbál kapcsolatokat teremteni a külvilággal, de nem jár sikerrel. Egyrészt rossz embernél próbálkozik a barátkozással, másrészt a kislány szülei sem értik, miért erőlteti a kapcsolódást másokkal, és nem tudják átérezni a szomorúságát. Az Ultrarövid terápiás konzultáció nagyszerű eszköz arra, hogy kihozzuk magunkból azokat a gondolatokat, érzéseket, amik másképp rejtve maradnának, vagy hosszú-hosszú munka után kerülnének felszínre. 

_(Gieszné Kiss Lilla)_

large_gyerek5.jpg

medium_gyerek5.jpg

small_gyerek5.jpg

thumbnail_gyerek5.jpg

gyerek5.jpg

Egyetlen alkalomból álló ún. Ultrarövid terápiás konzultáció keretében dolgozunk Anettal.
A konzultációs alkalom két részből áll. Az elsőben konzulens és kliens együtt keresi a kliens leglényegibb elakadását, majd ezt követően „üres szék” technikával ahhoz az odaképzelt szereplőhöz beszél, akinek szólnak a gondolatai (ezt nevezzük „fogadóórának”). A lélek gyógyulása szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy nem „róla” beszél, hanem „hozzá”.

Ki vagyok én? - érzelmileg éretlen szülők felnőtt gyerekének lenni - 6. rész

Az UT módszertanában számos olyan elem van, amelyik kifejezetten kedvezően (mondhatjuk gyógyítóan) hat az érzelmileg éretlen szülők felnőtt gyerekeire, mert megtapasztalhatják mindazt, amit a szüleiktől kellett volna, de soha vagy csak véletlenszerű alkalmakkal élhettek át. 

Az UT talán leglényegibb eleme a kliens felé irányuló elfogadó szeretet, amit a konzulenstől megkap ebben a folyamatban. Ezek az emberek úgy nőnek fel, hogy egyik (vagy mindkét) szülőjük képtelen az igazi, őszinte jelenlétre, az odafordulásra.
Szinte rácsodálkoznak, hogy a konzulens szeretete, elfogadása, ítélkezésmentes hozzáállása minden helyzetben állandóan jelen van, függetlenül attól, mit mondanak, milyen érzéseket fejeznek ki. 

Az érzelmileg éretlen felnőtt mellett felnövő emberek számára különösen fontos, hogy a konzulens „elbírja” a bánatukat, dühüket, félelmeiket, és velük marad a folyamatban, egészen a feloldásig. Sokuk számára életükben először fordul elő, hogy felzaklatott érzéseikből – egy másik ember segítő jelenlétével – rövid idő alatt saját maguk meg tudnak nyugodni, sőt akár kellemes érzésekig (hála, szeretet, megbocsájtás, elengedés) el tudnak jutni.

Az UT nagy előnye az ilyen emberek számára, hogy a szülővel kapcsolatos gyakran nehéz vagy ambivalens érzelmek, gondolatok kifejezését úgy lehet megtenni, hogy nincs jelen a szülő élőben fenyegető, félelem- és bűntudatkeltő fellépésétől nem kell tartani. Az ügyfél megélheti azt, amire soha nem volt lehetősége, hogy a (projektált) szülő végighallgatja, nem kérdőjelezi meg az elhangzottakat, és nem helyez folyamatosan érzelmi nyomást rá. Az így felnőtt embereknél már ez is az újdonság és a gyógyulás erejével hat.

Az UT-ban nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságos légkör megteremtésére. Ezen kliensek számára talán még fontosabb, hogy végre teljesen beleengedhetik magukat egy biztonságos kapcsolatba, hogy elengedhetik kicsit az állandó készenlétet. Megélhetik, hogy valaki olyannak fogadja el őket, amilyenek, sőt kifejezi irántuk szeretetét. (Egyébként ezért nagyon hálásak tudnak lenni.)

Egy jól sikerült UT konzultáció „mellékhatása”, hogy az odaképzelt szülővel történt beszélgetés segíthet a szülőtől való egészséges érzelmi távolság irányába történő elmozdulásra. Az érzelmi ív (zaklatottság – megnyugvás) megélése erősíti az énképüket, növeli gyenge lábakon álló önértékelésüket, mivel megélhetik, hogy a saját erejükből képesek haladást elérni. Megerősödve, megnyugodva lépnek ki az UT folyamatából.

_(Gieszné Kiss Lilla)_

large_konzultáció.jpg

medium_konzultáció.jpg

small_konzultáció.jpg

thumbnail_konzultáció.jpg

konzultáció.jpg

Ultarövid terápiás (UT) konzulensként az a tapasztalatom, hogy a Dr. Buda László által kifejlesztett intenzív egyéni konzultációs módszer fontos állomás lehet az önfejlesztés útján: el lehet jutni jelentős felismerésekig, érdemi döntéseket hozni és konkrét lépéseket tenni a vágyott változás felé. (A cikk Lindsey C. Gibson: Szülősebek c. könyve alapján készült.)

Ki vagyok én? - érzelmileg éretlen szülő felnőtt gyerekének lenni - 5. rész

Az érzelmileg éretlen szülő gyakran ad ellentmondásos jelzést a gyerek érzéseire (pl. ha szomorú – gúnyolódik rajta vagy negligálja; ha örül – elrontja a jókedvét; „éhes vagyok, egyél” stb.), amitől a gyerekben szembe kerülnek egymással a saját érzései és a szülő által küldött jelzések (mit kellene éreznie). A gyermeki lojalitás miatt a szülővel akar azonosulni, ezért a szülőével ellentétes saját érzéseit próbálja elnyomni. Minél sikeresebben csinálja ezt, annál inkább leválasztja magát a saját érzéseiről. Felnőttként sem lesz igazán kapcsolata önmagával. Érzelmek nélkül pedig nincs hatékony önismereti munka. Mindig a fájdalom érzése „lököd” tovább bennünket a változtatás útján.

Az érzelmileg éretlen szülő által nevelt gyerek utólag visszanézve gyakran bizonytalan abban, hogy jól érzi-e egyáltalán, amit érez, jól emlékszik-e a gyerekkora számára fontos eseményeire. Felnőttként is állandóan megkérdőjelezi önmagát. "Lehet, hogy rosszul emlékszem." Ez a bizonytalanság nehezíti az őszinte szembenézést önmagukkal és a múltjukkal.

A másik gyakran előforduló megnyilvánulás a hálátlanság érzése. Az érzelmileg éretlen szülő mesterien (és tudattalanul) plántálja gyermekébe ezt az érzést a bűntudatkeltés módszerével. Az ilyen ügyféllel nehéz dolgozni a szülőkkel való munkában, mert amint picit határozottabban igyekszik a segítő szakember rávilágítani a szülők "gyarlóságára", hogy ők is csak emberek (voltak), akár tévedhettek is, az ügyfél azonnal védelmébe veszi őket, szinte érinthetetlenné téve a szülőkkel való munkát. 
Az érzelmileg éretlen szülő másik fontos "hatása", hogy az így felnőtt ember folyamatosan monitorozza a környezetét, és ha érzelmi terhelés fenyegeti, azonnal menekülőre fogja. Kilép a helyzetből, akár fizikailag is, vagy érzelmi lefagyással reagál. Bár gyakori, hogy eljut a felismerésben oda, hogy érdemes lenne rendeznie az "egészségesnél" szorosabb kapcsolatát a szüleivel (és környezete egyéb tagjaival), lépéseket nagyon ritkán tesz, ha mégis, akkor visszatáncol, "hagyd magad, előbb szabadulsz" - alapon.

Az érzelmileg éretlen szülő és a gyereke között nem alakul ki – az érzelmi érésnek megfelelően egyre tágabb, egyre határozottabban érzékelhető – határvonal. A szülő érdeke ugyanis, hogy a saját maga által kezelhetetlen érzelmeket akadály nélkül tudja átplántálni a gyerekre. Ez a gyerek számára rendkívül megterhelő. Ráadásul az ilyen szülő érzelmileg kiszámíthatatlan, ezért a gyerek folyamatos feszültségben, állandósult szorongásban él, még akkor is, ha felnőttként sikerült – fizikailag – eltávolodnia a szüleitől. Ez a félelem az önismereti munkában is hátráltató tényező lehet.

_Az önismereti út fontos állomása lehet a dr. Buda László által kifejlesztett ultrarövid terápiás konzultáció. Erről szól a következő cikk._

_(Gieszné Kiss Lilla)_

large_gyerek2.jpg

medium_gyerek2.jpg

small_gyerek2.jpg

thumbnail_gyerek2.jpg

gyerek2.jpg

Az érzelmileg éretlen szülő olyan sérüléseket okoz, amelyek nagyon hasonlóak és tipikusak az így felnövő gyerekeknél, éppen ezért vannak olyan jellegzetes megnyilvánulásaik, amelyek megnehezítik számukra az önismeret, önfejlesztés útján való előrehaladást. (A cikk Lindsey C. Gibson: Szülősebek c. könyve alapján készült.)

Ki vagyok én?  – érzelmileg éretlen szülő felnőtt gyerekének lenni – 4. rész

Nem könnyű megemészteni, elfogadni, ha – az előző cikkben szereplő teszt segítségével – arra jutunk, hogy valamelyik szülőnk „érzelmileg éretlen”. Viszont kulcsot is kapunk saját viselkedésünk megértéséhez. 

Mivel az érzelmileg éretlen szülő mellett nevelkedő gyerek saját érzései, gondolatai ellenmondásban vannak a szülőjétől kapott visszajelzésekkel, tejesen összezavarodik. Folyamatosan megkérdőjelezi önmagát, az önbecsülése, önértékelése alacsony, általában azzal sincs tisztában, hogy mik a saját szükségletei, és mit tesz másokért/mások miatt. A lelki fejlődése útján előbb-utóbb eljut oda, hogy felnőttként leggyakoribb belső kérdése: „Ki is vagyok én?”

Az érzelmi kiszámíthatatlanság miatt az érzelmileg éretlen szülő mellett felnövekő gyerek megtanulja folyamatosan monitorozni a szülőjét (később a teljes környezetét), hogy azonnal reagálni tudjon (kimenekülni a helyzetből). Elnyomja valódi énjét, hogy ne „hergelje” a szülőt, erőn felül igyekszik „jó” lenni, hátha akkor érzelmi odafordulást (valódi szeretetet) fog kapni. Folyton érzelmi riadókészültségben van, nincs pihenés/megnyugvás. Felnőttként is a végkimerülésig igyekszik megfelelni a környezete elvárásainak. Teljes érzelmi magányt él meg.

A szülő érzelmi zsarolása folytán állandó bűntudat lengi körbe, állandó kísérője a szégyenérzet, felnőttként is azt gondolja/érzi, hogy a környezete elítéli a viselkedését, valamint a pozitív visszajelzések ellenére is az az állandó lelki megélése, hogy valamit biztosan rosszul csinál, vagy a többiek „csak úgy mondják”.
Jellemző rá, hogy a környezetüket (másokat) alapvetően jónak, okénak tartják, magukat viszont nem. (Oké-keret modellje alapján). Azért kér segítséget, hogy változtasson önmagán.

Érdekes megfigyelés (nem csak a sajátom), hogy az érzelmileg éretlen szülő mellett felnövekvő gyerekek közül csak az egyikre jellemzőek markánsan a fenti jegyek. Ennek pedig az lehet az oka – Orvos-Tóth Noémi: Ki vagyok én? c. könyve alapján –, hogy az érzékenyebb gyerekre hárul az érzelmileg éretlen szülő lelki feszültségeinek levezetése. Általánosan jellemző, hogy a másik (vagy a többi) gyerek flegmatikusabb hozzáállást vesz fel, és mintha leperegne róla a szülő érzelmi nyomása. Ez a stratégia minden bizonnyal az állandóan feszült légkör elkerülésére adott lelki válaszuk. Ugyanakkor az érzékenyebb testvér már „elvitte a balhét”, rájuk kevesebb figyelem hárul. Valódi odafordulás természetesen nekik se jut. De legalább az érzelmi túlterhelődés alól valamelyest mentesülni tudnak.

_Az érzelmileg éretlen szülő mellett felnőtt emberek önismereti, önfejlesztési útjának nehézségeivel folytatjuk._

_(Gieszné Kiss Lilla)_

large_gyerek3.jpg

medium_gyerek3.jpg

small_gyerek3.jpg

thumbnail_gyerek3.jpg

gyerek3.jpg

Gyakran érzi bizonytalannak magát, folyamatosan megkérdőjelezi önmagát, saját érzései, gondolatai érvényességét? Nem is tudja pontosan, mire is lenne szüksége, mire vágyna igazán? Ennek oka lehet az is, hogy egyik vagy mindkét szülője érzelmileg éretlen. (A cikk Lindsey C. Gibson: Szülősebek c. könyve alapján készült.)

Ki vagyok én? – érzelmileg éretlen szülő felnőtt gyerekének lenni – 3. rész

Coaching folyamatokban és ultrarövidterápiás konzultációban is előfordul, hogy ügyfeleim múltjában „érzelmileg éretlen” szülőre bukkanunk. Mindez azért fontos felismerés, mert sok minden érthetővé válik ügyfeleim számára saját viselkedésükben. 
Lindsay C. Gibson összeállított egy 16 állításból álló tesztet. Ha csak néhány állítást tartunk igaznak egyik vagy mindkét szülőnkre vonatkozóan, akkor is nagy a valószínűsége, hogy érzelmileg éretlen személyiségről van szó, mivel ezek rájuk jellemző magatartásformák. (Munkám során azt tapasztalom, hogy ha felmerül az érzelmi éretlenség valakivel kapcsolatban, akkor a 16 megállapítás többsége igaznak bizonyul.)

Állítások (igaz/hamis)
1.	Gyakran viszonylag apró dolgokat is túlreagált.
2.	Nem tanúsított túl sok empátiát az érzelmeim iránt, talán nem is nagyon ismerte őket.
3.	Szemlátomást zavarták a mélyebb érzelmek és a meghitt helyzetek, tartózkodott ezektől.
4.	Gyakran bosszantotta, ha valaki más volt, mint ő, vagy másféle nézeteket vallott.
5.	Gyerekkoromban nekem vallotta meg bajait, de én nem fordulhattam hozzá az enyémekkel.
6.	Gyakran beszélt vagy cselekedett úgy, hogy ügyet sem vetett mások érzéseire.
7.	Nemigen törődött velem, és az együttérzésére sem számíthattam, talán csak akkor, ha nagyon beteg voltam.
8.	Kiszámíthatatlanul viselkedett – néha bölcs volt, máskor teljesen irracionális.
9.	Beszélgetéseink témáját általában ő határozta meg.
10.	Ha zaklatott voltam, akkor elintézett valami üres közhellyel, vagy dühösen gúnyolódott rajtam.
11.	Még az udvariasan kifejtett ellenvéleménytől is sündisznóállásba vonult.
12.	Nem szerettem beszámolni neki a sikeremről, mert úgy éreztem, egy cseppet sem érdeklik.
13.	Sokszor éreztem lelkifurdalást, amiért nem teszek érte eleget, nem gondoskodom róla megfelelően.
14.	Soha nem hajolt meg a tények és a logikus érvelés előtt.
15.	Az önreflexiót hírből sem ismerte, és ritkán gondolkodott el azon, hogy ő milyen szerepet játszott egy adott probléma kialakulásában.
16.	Mindent feketén-fehéren látott, az új ötletek nem érintették meg.

_Az érzelmileg éretlen szülő mellett felnőtt emberek jellegzetes viselkedésével, gondolati mintázatával folytatjuk._


_(Gieszné Kiss Lilla)_

large_egyedül3.jpg

medium_egyedül3.jpg

small_egyedül3.jpg

thumbnail_egyedül3.jpg

egyedül3.jpg

Jó lenne tudni, honnan lehet felismerni az érzelmileg éretlen felnőttet? Hogy milyen viselkedés, magatartás jellemző rá?

Ki vagyok én? - érzelmileg éretlen szülő felnőtt gyerekének lenni. - 2. rész

Coaching folyamatokban és ultrarövidterápiás konzultációban is előfordul, hogy ügyfeleim múltjában „érzelmileg éretlen” szülőre bukkanunk. Mindez azért fontos felismerés, mert sok minden érthetővé válik ügyfeleim számára saját viselkedésükben. 

Érdemes kicsit részletesebben is ránéznünk, mit is jelent pontosan az érzelmileg éretlen kifejezés. Fontos, hogy nem keverendő össze az infantilis (gyerekes) viselkedésű felnőttel. Az érzelmileg éretlen felnőttek ugyanis kifejezetten jól (is) teljesíthetnek más életterületeiken, pl. lehetnek akár nagyon sikeresek a munkájukban. Továbbá nem egyezik a nárcisztikusszemélyiség-zavarban szenvedőkkel, bár átfedés lehet a két csoport között. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az érzelmi éretlenség nem betegség, hanem egy állapot. Az érzelmileg éretlen ember lelki fejlődése valahol 3 és 4 éves korában sérül (jellemzően valamilyen súlyos trauma hatására – sokszor találunk nagyon súlyos lelki és fizikai bántalmazást vagy elhanyagolást a háttérben), és az erre a korszakra jellemző nagyon fontos fejlődési fok, a nézőpontváltás képességének kialakulása nem történik meg. Mivel is jár ez? Aki nem képes mások nézőpontjába belehelyezkedni, az azt hiszi, hogy mindenki más is azt érzi, amit ő. Ha ő éhes, akkor a másik is éhes, ha ő fázik, akkor a másiknak nem lehet melege, ha ő viccesnek találja egy mondatát, akkor a másik számára az nem lehet sértő stb. Ezért hiányzik belőlük mások megértése, az empátia, továbbá a mély kötődés képessége és nincs biztonságérzetük.

A nézőpontváltás képességének hiánya együtt jár azzal is, hogy nem képesek az önreflexióra, és így nem képesek a változtatásra sem. Ha adott pillanatban jelezzük nekik, hogy rosszul esett, amit mondtak nekünk, akkor előfordul, hogy mondják ugyan, hogy nem akartak megbántani, de nem értik, hogy miért bántódtunk meg, és nem is fogadják el a mi érzéseink érvényességét, így legközelebb is ugyanúgy „belegyalogolnak” a lelkünkbe.

Az érzelmileg éretlen szülő túlságosan el van foglalva saját érzéseivel (rendkívül sértődékeny is), és nem tud kielégítő érzelmi kapcsolatot fenntartani a gyerekeivel. Gyakran gúnyolódik családtagjain (általában tréfásnak érzi). Saját feszültségét nem tudja sem „elhordozni”, sem levezetni, ezért átplántálja a „leggyengébb láncszemet” jelentő, vagyis erre leginkább érzékeny gyerekére, és azáltal nyugszik meg, hogy a másikra átkerült a feszültség. Emiatt jellemző a feszült családi légkör, mivel az ilyen ember érzelmileg kiszámíthatatlan. 

Az érzelmileg éretlen szülő nem fogadja el a gyerek érzelmi autonómiáját, megkérdőjelezi érzései érvényességét, és így teljesen összezavarja a gyereket saját érzéseit és gondolatait illetően. Átalában ítélkező, korlátozó, nem fogadja el (a többség kifejezetten nem tűri) az ellenvéleményt. Jellemző rá a megszégyenítés, bűntudatkeltés, félelemkeltés. Érzelmi intimitásra nem képes, nem mutatja ki a szeretetét, általában a fizikai érintést is kerüli, illetve akkor közeledik (néha-néha) a gyerekhez, ha neki van szüksége az érintésre, függetlenül attól, hogy adott pillanatban a gyerek erre fogadókész-e vagy sem. Nem képes együttérzésre, gyermekének vigaszt nyújtani nem tud. Érzelmi nyomás hatására robban, nehéz megnyugtatni. (Képes akár hetekig nem kommunikálni a családtagjaival sértődöttsége demonstrálására.)

Érzelmi fertőzés útján kommunikál. Átlépi az emberek közötti határokat, „felbosszantja” a másikat, hogy az vigye tovább az ő feszültségét – és kezdjen vele, amit akar. Érzéseiről egyébként nem kommunikál, elvárja, hogy tudják, „mi baja”, haragszik, ha nem találják el („ha szeretnél, tudnád”, „miért, ezt mondani kell?”). Gyereke tehát nemcsak, hogy megnyugvást nem talál nála saját negatív érzelmei kezelése érdekében, de még egy felnőtt kezeletlen érzéseivel is meg kéne küzdenie, ami lehetetlen feladat egy kiskorú számára. Így alakul ki benne a „nem vagyok jó” érzése.

_A Lindsay C. Gibson által készített teszttel folytatjuk._

_(Gieszné Kiss Lilla)_

Az Ultrarövid terápiás® konzultációról részletesebben [itt](https://crossoverkommunikacio.hu/szolgaltatas/ultrarovid-terapias-konzultacio/) lehet olvasni. 
Önismereti programjainkról pedig [itt](https://crossoverkommunikacio.hu/program/crossover-phoenix-treningek/).

large_gyerek4.jpg

medium_gyerek4.jpg

small_gyerek4.jpg

thumbnail_gyerek4.jpg

gyerek4.jpg

Gyakran érzi úgy, hogy erőn felül igyekszik megfelelni másoknak? Általános stratégiája, hogy csak „gondot ne okozzak”, vagy „inkább nem szólok, mert abból csak a baj van”? Lehet, hogy Ön is érzelmileg éretlen szülő mellett nevelkedett?

A cikk Lindsay C. Gibson: Szülősebek című könyve felhasználásával készült.

Ki vagyok én? – érzelmileg éretlen szülő felnőtt gyerekének lenni 1. rész

<p>A Crossover nemcsak képzéseket és képzési programokat szervez, de mindenki számára nyitva álló előadásokat is tervez, valamint  közösséget is kíván építeni mind a szakemberekből, mind a programok iránt érdeklődőkből.
Előadásainkban a legtágabban értelmezett kommunikációval foglalkozunk, eltérő nézőpontokból - a tájékoztatás és ismeretátadás szándékával.
Klubjaink célja pedig, hogy folyamatos fejlődési lehetőséget kínáljon, és az azonos érdeklődési körű, értékrendű emberek csoportjaiban meglévő energia, erő és potenciál kiaknázására is lehetőséget biztosítson.</p>


Terveink szerint hamarosan indul "Szószátyár" klubunk - egy hely, ahol bármi megtörténhet. Lényeg, hogy kommunikálunk! 
Védett helyen lehet gyakorolni a prezentációt, a nyilatkozatadást, a médiaszereplést, a lényeglátást, a spontaneitást, a nyelvi kreativitást, a beszédviselkedést, a figyelemfelkeltést, a figyelemfenntartást, a bátorságot és még annyi mindent mást. A tapasztalatok által fejlődik a kompetencia.

Klubvezető: Varga Gyöngyi -  beszédtanár, coach, tréner.

Az összejövetelekre várhatóan kéthetenként vagy havi rendszerességgel kerül sor.

large_szószátyár.jpg

medium_szószátyár.jpg

small_szószátyár.jpg

thumbnail_szószátyár.jpg

szószátyár.jpg

Terveink szerint hamarosan indul "Szószátyár" klubunk - egy hely, ahol bármi megtörténhet. Lényeg, hogy kommunikálunk!  Védett helyen lehet gyakorolni a prezentációt, a nyilatkozatadást, a médiaszereplést, a lényeglátást, a spontaneitást, a nyelvi kreativitást, a beszédviselkedést, a figyelemfelkeltést, a figyelemfenntartást, a bátorságot és még annyi mindent mást. A tapasztalatok által fejlődik a kompetencia.

Varga Gyöngyi

Szószátyár Klub - egy hely, ahol bármi megtörténhet. Lényeg, hogy kommunikálunk!

A Crossover nemcsak képzéseket és képzési programokat szervez, de mindenki számára nyitva álló előadásokat is tervez, valamint  közösséget is kíván építeni mind a szakemberekből, mind a programok iránt érdeklődőkből. 
Előadásainkban a legtágabban értelmezett kommunikációval foglalkozunk, eltérő nézőpontokból - a tájékoztatás és ismeretátadás szándékával.
Klubjaink célja pedig, hogy folyamatos fejlődési lehetőséget kínáljon, és az azonos érdeklődési körű, értékrendű emberek csoportjaiban meglévő energia, erő és potenciál kiaknázására is lehetőséget biztosítson.

A Crossover nemcsak képzéseket és képzési programokat szervez, de mindenki számára nyitva álló előadásokat is tervez, valamint  közösséget is kíván építeni mind a szakemberekből, mind a programok iránt érdeklődőkből.  Előadásainkban a legtágabban értelmez

Dátum	Szervezés alatt
Díja	Szervezés alatt
Helyszíne	MagNet Közösségi Ház
Időtartam	2 óra (pl kéthetenként 18:00-20:00 óra)
Résztvevők száma	Min. 8, max. 20 fő
Nyilvánosság	Nyílt csoport - egyéni jelentkezés alapján
Vezeti	Varga Gyöngyi

Crossover Nyitott Műhely

Aktuálisan elérhető tréningek

Szószátyár Klub - egy hely, ahol bármi megtörténhet. Lényeg, hogy kommunikálunk!

Információ

Iratkozz fel hírlevelünkre!